Bódis Kriszta: Carlo Párizsban

Armani, Audi 8-as és Párizs. Álom luxuskivitelben? Ezúttal nem egy romantikus történetbe, nem is a szerelmesek városába tehetünk képzeletbeli utazást.

A Zagyva-parti városka Párizsnak gúnyolt cigánytelepén járunk, ahol a Diadalív egy nyilvános vécének használt betonhíd, az Eiffel-torony pedig a gettó végében álló villanyoszlop, amelyet pókhálóként szőnek körbe a vezetékek, hiszen szoba-konyha-kamrás szükséglakásokban élő, több száz ember közül sokan innen lopják az áramot. Fürdőszoba, vezetékes víz és szennyvízcsatorna ugyancsak hiánycikk a telepen.

A regény szerzője író, pszichológus és dokumentumfilmes, aki munkája során sokat foglalkozott a cigányokkal, többek között felzárkóztató-programot vezet, így a részt vevő megfigyelő pontosságával, hitelesen tudja rögzíteni, ábrázolni a cigánysors kőkemény valóságát. Könyve kiváló szocioregény, hitelesen nyújt betekintést a közösség mindennapjaiba. Kalandos, fordulatokban gazdag cselekménye, problémafelvetése és pörgős, szókimondó, cifra káromkodásoktól sem mentes, humoros nyelvezete figyelmet érdemlő ifjúsági regénnyé teszik.

Főhőse, a tizenöt éves Carlo ki szeretne törni, nem akar apjához hasonlóan bűnözővé válni, gettóban élni és lenézett cigány lenni. Minden álma, hogy focista legyen. Érzékeny, szerethető és szeretetet árasztó fiatal, ha szomorú is a világ, ahol él. Milyen lehet egy kamasz élete, aki eleve hátrányból indul, akinek egy átlagos fiatalhoz képest legalább kétszer annyi akadályt kell leküzdeni? Van reménye és esélye? Alakítani tudja-e saját életét, vagy beszippantja a túlélésért folytatott mindennapi küzdelem?

Nagyon fontos „mezítlábas” könyv, szociális problémákra érzékenyítő, ha engeded, hogy bevonzzon, és kíváncsi vagy a karnyújtásnyira lévő világok rejtett zugaira.

Kolumbán Melinda könyvtáros ajánlója

Tilos az Á Könyvek, 2014