Izgalmas műhelyfoglalkozás-sorozat az Itthon és otthon vetélkedő legjobbjaival

A könyvtárunk és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum közös szervezésében létrejött, Itthon és otthon című diákvetélkedőt olyan, műhelyjellegű foglalkozások követték 2021 májusában, a legjobbnak bizonyuló 16 versenyző és meghívottak részvételével, a jelzett múzeumban, amelyek összművészeti merítésben, irodalom és zene kapcsolódási vidékein, valamint kézműves tevékenységgel kiegészülve, élményt, tudást és tapasztalatot nyújtottak a diákoknak, az iskolában szerzett ismereteiket játékos, kreatív, interaktív formában bővítve, egészítve ki.

Az együttlétet csapatösszerázó, egymás megismerését elősegítő, játékos, a találékonyságra és az összpontosításra egyaránt építő tevékenységsorozat indította, amelyet Hollanda Andrea és Nagy Timea könyvtárosok, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai vezettek.

Sinha Róbert budapesti gitárművész, miután bemutatkozásként ízelítőt adott előadásmódjából, szerzeményeiből, történeti visszatekintést nyújtott a diákoknak vers és zene szerves összefonódásáról, majd a kettő különválásáról, de különböző módon történő, újbóli összekapcsolódásáról is, zenei alapismereteket (ritmus, dallam) és idevágó fogalomtisztázást illesztve be előadásába. Ennek fő témája a versek megzenésítése volt, a jeles meghívott beszélt ennek folyamatáról, eszközeiről (hangos olvasás, dúdolgatás, akkordok, dallam hozzárendelése a szöveghez), a „sorok közti” jelentések felfejtéséről, amely ugyancsak lényeges eleme ennek a művészi munkának. Szó esett a beszéd „zenéjéről” is, arról, ahogyan ez átváltott éneklésbe különböző időkben és műnemekben, műfajokban (liturgikus szerzemények, opera, rap). Az előadó beszélt a művésznemzedékek közötti tudásátvitelről, a költői és zeneszerzői szabadság fogalmáról és mértékéről, zene és versszöveg egymásra hatásáról is. Néhány, általa megzenésített verset (Lackfi János és Radnóti Miklós alkotásait) is meghallgathattak a jelenlévők, felvételről, illetve élő előadásban, a helyszínen.

Hangulatos, tartalmas, derűs online beszélgetésben lehetett részük a diákoknak Nyulász Péter magyarországi íróval, a Helka-trilógia szerzőjével, aki – Szonda Szabolcs kérdéseire válaszolva – felidézte diákéveit, a tanórákon és a könyvekből, olvasással szerzett tudás, ismeretek egymáshoz viszonyulását, földrajz- és történelemszakos tanári képesítésének hasznosulását írói munkájában. Képes bemutatóval is szemléltette a Helka-könyvek keletkezéstörténetét, azt, ahogyan bejárható természeti táj, a Balaton-vidék és annak hosszú időn keresztül kevésbé ismert legendáriuma fantasy-ként, kalandos-humoros varázsmeseként, de ifjúsági fejlődésregényként is olvasható alkotást szülhet. A beszélgetés érintette a könyv képregény-változatát, megfilmesítésének esélyeit, azt, hogy miért vonzóak ma a képzelet birodalmába invitáló irodalmi művek és filmek, mit adnak hozzá a mindennapokhoz, mit keresünk bennük, olvasóként, emberként. Végül a szerző felolvasott művéből, a beszélgetés nyitányában és zárásaként pedig a jelenlévők a könyv kapcsán készült kisvideókat néztek meg.

Gombos Péter kaposvári egyetemi tanár, a gyermek-és ifjúsági irodalom kutatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke irányításával pörgős iramú, a fantáziát és a gondolkodást is leleményre ösztönző, játékos, szövegértelmező online foglalkozáson vettek részt a fiatalok. Ennek tárgya egy Berg Judit-novella, a Rózsaszín felhőkarcoló volt, a diákok ennek lehetséges jelentéseit keresték, fejtették fel, a főszereplő szemszögéből és saját elképzelésük szerint, belehelyezkedve a történetbe, a cselekmény hátterét és környezetét vizsgálták meg, illetve alternatív befejezési módokat találtak ki a szövegnek, társadalmi érzékenységüket és empátiájukat is hozzáadva ehhez.

A diákok számára Dimény H. Árpád költő, a Székely Hírmondó napilap vezető szerkesztője tartott az újságírás alapvető szakmai fogásait ismertető foglalkozást, arra ösztönözve őket, hogy mind a műhelyfoglalkozások során szerzett benyomásaikat, tapasztalataikat, mind más, a nyilvánossággal megosztani kívánt élményeiket fogalmazzák meg tudósítások, beszámolók formájában, és azokat utólag küldjék el a szervezőknek, akik szívesen véleményezik az írásokat, illetve a sikerültebbeket közlik majd egy erre a célra szánt kiadványban.

A részvételt nyert diákok számára nemcsak szellemi kihívásokat és agytornát kínált a csernátoni együttlét, hanem kézügyességüket, művészeti készségüket, kreativitásukat igénybe vevő, fejlesztő foglalkozást is: Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus, a házigazda múzeum vezetőjének irányításával megismerkedtek a múzeum gyűjteményével, majd betekintést nyertek a bútorfestés rejtelmeibe, ismerkedtek a festés technikájával és a régióra jellemző motívumvilággal.

A vetélkedő és a műhelyfoglalkozások a Nemzeti Kulturális Alap (Budapest) támogatásával jöttek létre.

A szervezők köszönik a remek közös munkát minden résztvevőnek, segítőnek és közreműködőnek!