Forrás: www.hintafa.blog.hu
A szomjas troll után piszkált a gondolat, hogy milyen jó lenne egy hasonló rímes felvonulás a magyar néphit szereplőiről. Az igényre hamarosan megszületett egy diafilm, amit pár hete követett Varró Dániel legújabb kötete: Csütörtök, a kisördög.
Szerencsére a meséihez még mindig elsősorban a saját hétköznapi élethelyzeteiből merít, amik nem nagyon különböznek az olvasóétól. Kis-, vagy nagycsalád, néha minden gyerek képes ördögien rosszcsont módjára viselkedni.
Az első történetben, az Ördöngös molnárban is egy hétköznapi csínyből kerekedik a galiba. Mert Csütörtök, nem számolva azzal, hogy mialatt ő az óvodában tüsténkedik, otthon elszabadulnak a rágcsálók, a kanapén elfogyasztott reggeli maradékai felett. Anyubanya kétségbeesett, gondján természetesen egyedül középső fiacskája tud segíteni.
Amellett, hogy Varró-könyv jó választás szokott lenni, Csütörtök tökéletes olvasmány a kisebbeknek, akik még nem nőttek bele a Szomjas troll világába. Viszonylag rövid, de a mozgalmas és izgalmas történetek szórakoztatóak egy kisebb óvodásnak is. Amiről -talán- kevesebb szó esik, hogy nyelvileg is megalapozott döntés ez a könyv. Mert nem bár kisebbeknek szól nem lebutított, a megértés alapjáig csonkított a nyelvezete. És hogyan fejlődhetne a szókincsük máshogy, mint csupa fülcsiklandozó, zenélő (T hívja így) szóval?
Csütörtökben ugyanolyan természetességgel jelennek meg a hűtőmágnesek (amiket nyilván Anyubanya [vas]orrára is fel lehet tapasztani), mint a magyar néphit hagyományosan gyermekeket ijesztő figurái. Nekem még ígérték a nagyszüleim, hogy ha a kútba megpróbálok belesni, elvisz a mókár. Ezek Varró Dani meséjében óvodássá szelídülnek és igaz, hogy huncutok, de nem jobban, mint bármely korabeli gyerek.
A második részben Ördögpapa olvasna esti mesét, csakhogy egy jómadár felfalta a Holdat! Természetesen Csütörtök az, aki kiköszörüli a csorbát és bár a hétszünyű monyók és a zsákos ember, meg a prikulics is hamarabb elalszik, mint az ördögfiókák, azért a végére valahogy mégis mindannyiukat elnyomja az álom.
Nagyon elégedetten dőltem hátra, amikor egyetlen nekifutásra muszáj voltam elolvasni mindkét mesét. A kellemesen dallamos szöveg, a könnyen érthető, a gyereket is játékra inspiráló rímek újabb történetek felfedezésére invitáltak. Hiszen ha bedobom egy óvodásnak (vagy iskolásnak) a prikulicsot, a mókárt, melyiküket ne tenne fel még legalább tíz(+) kérdést? A gyerekek mitikus gondolkodásmódját, képzeletüket is megmozgatják ezek az alakok, hiszen ebben a korban láthatatlan és gyakran félelmetes lények lengik be világukat. Csütörtök kalandjaiból most azt is megtudtuk, hogy ezek a figurák megszelídíthetőek.
Agócs Írisz színekben és formákban mozgalmas rajzai nagyon jól rímelnek a szöveg tempójára. Nemcsak jól komponált a képi világ -nagyon tetszett, ahogy a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket elkülöníti- mindemellett esztétikus és megmosolyogtató. (Bizony a gyerekeim is azonnal kiszúrták a molnár bácsi hónaljszőrzetét.) És ha fentebb a nyelvi fejlesztésről beszéltünk, a vizuális, esztétikai fejlesztésről se feledkezzünk meg, hiszen szép tárgyakat, harmonikus képeket legalább olyan fontos a gyerekek elé tárni.
Anna egy átlagos, 9 éves kislány. Olyannyira átlagos, hogy szinte semmilyennek érzi magát, főleg nővérei mellett, akik mindketten több hobbit űznek, mindig hangosak, cserfesek, társaságban érzik igazán jól magukat. Ezzel szemben Annában minden introvertált gyerek magára ismerhet: szeret egyedül lenni a saját világában, olvasni, rajzolni, fantáziálni, rácsodálkozni a világra, egységességet érezni a természettel.
7 éves kortól ajánlott