Bod Péter Megyei KönyvtárKovászna Megye

Pifkó Célia: A Füveskönyv

Forrás: igyic.hu

A Füveskönyv felkerült a Nők Lapja 100-as listájára, Az Év Könyve Irodalmi közönségdíján a legjobb 30 közé jutott, a 2023-as 29. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár olvasójátékán az 5–6. osztályosoknak szánt könyvként szerepelt, valamint a HUBBY Év Gyerekkönyve Díj pályázatára is jelölték.

A titokzatos múlt, a varázserejű könyv és növények, majd a később megjelenő rejtélyes varjú alakja halványan idézi a Harry Potter-könyvek világát, ugyanakkor míg Rowling saját univerzumot teremt a kilenc és háromnegyedik vagányon túl, Pifkó Célia főhősei egyszerű hajóúttal jutnak el a cselekmény helyszínére, egy mindentől távol eső szigetre. Nem derül ki, pontosan hol fekszik ezen földdarab, csupán annyit tudunk meg, hogy valahol északon, és – a gyerekek nagy bánatára – még internet sincs, hogy valamiféle kapcsolatban maradhassanak barátaikkal. Az unalmasnak ígérkező vakációt a titokzatos Füveskönyv forgatja fel fenekestül: a szobájukba csempészett könyv üres lapjain időnként versek tűnnek fel, amelyek egy rejtély megoldására ösztönzik a fiatalokat:

„Ne várj tovább, itt az idő,te kezedben múlt és jövő!”

Izgalmas a külsőségekben megjelenő kontraszt, amely a jelen és a múlt, a látszat és a mögötte megbújó titkok szimbóluma. Persica és Erinus nénikéje, Akebia például egy ütött-kopott, almazöld bogárhátúval közlekedik, míg otthona a középkort idézi:

„A mennyezetről egy fakeretes kocsikerékcsillár lógott vasláncokon, erre körben gyertyák voltak rászúrva. A szoba egyik falán egy vesszőből font seprű, régi földművelő kéziszerszámok, címerek, fegyverek lógtak kaotikus összevisszaságban.”

Szomszédjuk, Polli Podiopsida neonzöld gumicsizmában tűnik fel először, lakása a rózsaszín árnyalataiban pompázik. „Mindenhol pedáns rend uralkodott, látszott, hogy a tulajdonos kínosan ügyel a tisztaságra. A lakkozott hajópadló olyan fényesen csillogott, hogy Persica csak óvatosan mert lépkedni rajta, mert attól félt, hanyatt vágódik.” Ezzel szemben kertjében „nyoma sem volt a házra jellemző rendnek és tisztaságnak: kaotikus összevisszaságban burjánzott ott a sok különböző növény”.

Ahogy a múlt emlékeit őrző helyszíneken járunk, a színek és formák úgy válnak egyre komorabbá és borzongatóbbá. A boszorkányos múlt titkait kutató testvérek a helyi könyvtárban, egy várban és az elátkozott kertben is járnak. Nem csupán a könyvtáros, Cytisus Scoparius varjúra emlékeztető alakja és rikácsolása, de a könyvtár épülete is gótikus hangulatot idéz: „Az íves fakapu kazettás szárnyait faragott fejek díszítették. A gonosz fintorba torzult arcokat burjánzó liánok fonták körül, melyek két oldalon felfutottak egészen a kapuszárny tetejéig, ahol úgy fonódtak egymásba, mintha örökre zárva akarnák tartani a bejáratot. [...] A lépcsőket csak halványan világította meg a pislákoló lámpák fénye, de még azt a kevés fényt is elnyelték az ódon hangulatot árasztó lámpabúrák, amelyek emberi koponyákat formáltak.”

A szigeten zajló események, mint a porcelánbéka-kiállítás, a könyvtár és a múzeum igazgatójának egymás ellen elkövetett, „óvodásokat idéző” csínytevései is párhuzamban állnak a Boronia titkához vezető halott kerttel. A boszorkánynak titulált nő egykori otthona egy elhagyatott kert közepén áll. „Az eddigi madárcsicsergést furcsa csend váltotta fel. Még a levél sem rezdült, az égen komor, fekete felhők gomolyogtak.” A halott kertben található furcsaságok láttán Erinus fejében megfogalmazódik a kérdés, vajon kalandfilmbe illő nyomozásuk nem válik-e horrorfilmmé. Bár a szigeten mindenki ismer mindenkit, rejtélyek sokasága vár megfejtésre.

Mint a kiskamaszoknak szóló könyvekből általában, itt sem hiányozhat az érzelmi szál. Múltbéli szerelmi háromszögek sejlenek fel, főhőseink pedig talán először találkoznak ezzel az érzéssel, s míg Persica viszonzást remélhet Intibus részéről, Erinus csupán Polli néni bájitalában bízhat, hogy boldogságra leljen.

Ahogy arról már volt szó, a növények körbefonják az egész történetet: a Füveskönyv életre kel, ha egy-egy hajtás kerül a lapjaira, Polli Podiopsida a különféle növények csodás hatásainak tudósa, ráadásul a boszorkányperek nagy részében is a különféle főzetekkel való ármánykodás vádja vetett véget sok javasasszony életének.

A kötet különlegessége, hogy a szereplők nevei egytől egyig latin növénynevek, ahogy azt a szerző az utószóban elárulja. (Kivéve egyet, e rejtély megfejtése azonban egyelőre az olvasó feladata, így részesévé válva a nyomozásnak.) A titkok feltérképezése önmagában is lebilincselő olvasmányt ígér, amit az író remek humorral fűszerez.

Mi történik?

A hét könyve

A hét gyerekkönyve