Bod Péter Megyei KönyvtárKovászna Megye

Wéber Anikó:Anna Tükörképföldön

Forrás: www.pagony.hu

Wéber Anikó új könyvében, az Anna Tükörképföldönben egyszerre ötvözi a kisebbeknek szóló varázslatos mesevilágot, és a lélektani történeteket, ezúttal a Zseblámpás könyvek sorozatban, a kisiskolás korosztály számára.

Anna egy átlagos, 9 éves kislány. Olyannyira átlagos, hogy szinte semmilyennek érzi magát, főleg nővérei mellett, akik mindketten több hobbit űznek, mindig hangosak, cserfesek, társaságban érzik igazán jól magukat. Ezzel szemben Annában minden introvertált gyerek magára ismerhet: szeret egyedül lenni a saját világában, olvasni, rajzolni, fantáziálni, rácsodálkozni a világra, egységességet érezni a természettel. Jól megválogatja, kivel osztja meg gazdag, kreatív belső világát. Anna leginkább apukájában látja bizalmasát, akivel nagyon hasonlítanak, míg testvérei inkább anyukájuk extrovertáltságát örökölték.

Anna sokszor megkérdőjelezi magát a szűk környezete és a tágabb társadalmi elvárások miatt. Nem érti, ő miért nem élvezi a sportokat? Miért kalandozik el a fák leveleit vizslatva, miközben testvéreivel is beszélgethetne, játszhatna? Miért mondják rá, hogy „magának való”, mit jelent ez egyáltalán? Miért érzi magát ennyire másnak, és vajon rossz-e, ha valaki „más”?

Hasonló kérdéseken töri a fejét, miközben a napok átlagosan telnek az iskolában és otthon. Egy napon azonban igazán izgalmas dolog történik: az utcájukban új üzlet nyílik. A bolt tele van szebbnél szebb tükrökkel, festményekkel, az eladó pedig egy misztikus hölgy, akinek mosolygósak a ráncai és boszorkányos kendőt hord a hátán. Anna kíváncsian veszi szemügyre a meseszép tárgyakat, mígnem az egyik tükörből a tükörképe rákacsint. S ezzel varázslatos utazás veszi kezdetét.

Tót Ili, a boltos néni Tükörképföldre kalauzolja Annát, akinek minden vágya, hogy segítsen apukáját felvidítani, mert az apukája valahogy megváltozott, mióta elvesztette a munkáját. Tükörképföldön minden ugyanolyan, mégis teljesen más. Első ránézésre mintha semmi sem változott volna: az utcák, Anna otthona, az iskola, anya, apa, Csilla és Olga is ugyanolyanok, mint voltak. De a fák csuklyás varázsló alakot tudnak ölteni, az állatok beszédét néha érteni lehet, és ami ennél is fontosabb, hogy Anna számára könnyebb bátorságot gyűjteni ahhoz, hogy barátkozzon, nyisson az emberek felé.

Horváth Ildi illusztrációjaAnna azzal a szándékkal lép be Tükörképföldre, hogy felvidítsa apukáját, aki hetek óta mély szomorúsággal küzd, de erről a családban nem beszélnek, mert az indulatokat, félelmet, szégyenérzést szül, így jobbnak látják az elkerülő stratégiát választani, gondolván – amiről nem beszélünk, az nincs jelen. A történet vezérfonala hatékonyan cáfol rá erre a problémakezelési módra, hiszen más sem foglalkoztatja Annát, mint megérteni és megváltoztatni apukája állapotát. Ili néni szerint semmi különlegeset nem kell tennie Tükörképföldön ahhoz, hogy segítsen, csupán azt, amit amúgy is szeret és intuitíven érez.

Anna egy igazi segítő típus, aki élénk fantáziavilággal rendelkezik, és mély empátiával, fejlett mentalizációs képességével képes beleérezni magát mások helyzetébe, és értelmezni a másokban zajló érzelmi folyamatokat. Akkor érzi igazán jól magát, amikor mély intimitást él meg a kapcsolataiban, azaz érzelmi közelségbe kerül valakivel, akivel meg tudja osztani érzéseit, gondolatait, a felszínes csevegésen túl. A másik lényének elfogadásával, őszinte odafordulással tud kapcsolódni a másikhoz, melynek gyakran fontos eleme a spontaneitás és játék, éppúgy, mint az elmélyült beszélgetés.

A tükör az egész történeten átívelő motívum. A tükrök azt képességet jelenítik meg, ahogy őszintén, teljes lényünkkel rá tudunk hangolódni a másik érzéseire, vágyaira, azt az ösztönös odafordulást jelképezik, amit kezdetben a szülő jelent a kisbaba számára. A baba még nem tudja szabályozni saját érzelmeit, ezt a feladatot a szülő látja el helyette azzal, hogy visszatükrözi számára a benne – vagyis a babában – megjelenő érzelmeket. Később ez a folyamat fontos marad a kisgyerekek számára is, ezzel a módszerrel tanulják meg értelmezni és szabályozni saját, valamint dekódolni, megérteni mások érzelmeit, és megfelelően reagálni azokra, mely a későbbi kapcsolataik sikerességét nagyban befolyásolják.1 Ahhoz, hogy a tükrözést a szülő megfelelően alkalmazza, rá kell hangolódnia a gyermekre (anyai szenzitivitás), és megfelelően olvasnia a gyermek jelzéseit, értelmeznie az érzelmeit, viselkedését (mentalizáció).

Horváth Ildi illusztrációjaAnna belső és külső tükre is összhangba kerül a mese folyamán. Kezdetben sűrűn megkérdőjelezi, hogy amit mások visszajeleznek számára, az összhangban van-e azzal, ami a saját megélése önmagával kapcsolatban. Szorongást vált ki belőle a meg nem értettség érzése, a megjegyzések, amiket mások mondanak róla. A történet végére elfogadja saját személyiségét olyannak, amilyen. Nem akar megváltozni mások kedvéért, megérti és kihasználja azokat a személyiségjegyeit, melyek a mese elején szorongással töltötték el.

A külső és belső tükör harmonizálása egy nagyon fontos folyamat, hiszen önazonosságot, egyensúlyt, „jó vagyok így, jó helyen vagyok” érzést csak akkor élhetünk meg, ha a külső tükör (amit másoknak mutatunk) és a belső tükör (értékek, világnézet, képességek) összhangban vannak egymással.

Anna karaktere magában rejti azt a működésmódot, amivel biztonságos kötődést alakíthatunk ki másokkal, s mely előfeltétele annak, hogy őszinte odafordulással, megértéssel tudjunk segíteni másoknak nehéz élethelyzetben.

Az Anna Tükörképföldön egy igazán csodálatos, mély, kalandos, érzékeny mese, mely könnyed szövegével, rövid fejezeteivel és gazdag érzelemvilágával segíti a gondolkodást szeretetről, segítségnyújtásról, beilleszkedésről, önazonosságról, önismeretről, identitásról.

Mi történik?

A hét könyve

A hét gyerekkönyve