Itt vagy: » Könyvajánló » A hét gyerekkönyve » Anne Frank: Anne Frank naplója

Anne Frank: Anne Frank naplója

2025. január 13., hétfő

Forrás: mystique.cafeblog.hu

Ajánlott életkor: 14+

Amikor először olvastam Anne Frank naplóját ugyanannyi idős voltam, mint mikor ő kezdte azt írni. Furcsa érzés is volt egy majdnem 60 évvel korábban élt lány legféltettebb gondolatait olvasni. A második világháborúról akkor még nem tanultam. De tudtam, hogy volt egy ember, akit úgy hívtak Hitler.

Őszintén szólva én nem e sötét éra miatti kíváncsiságom miatt kezdtem el olvasni annak idején Anne könyvét. Hanem azért, mert izgatott a gondolat, hogy egy velem egyidős lány, hogyan tud írni. Hamar kiderült csodálatosan és lebilincselően tudta Anne megfogalmazni, mindazt, amit látott, tapasztalt és érzett. Ha megérhette volna, minden bizonnyal óriási karriert futhatott volna be, mint író és újságíró.

Így is világhírű lett, mert naplója nem csupán korlenyomat, hanem egy igazi remekmű. Egy mély érzésű és rendkívüli tehetséggel megáldott kamasz írása. Négyszer olvastam el azóta könyvét. S még mindig találok benne valami olyat, amit azelőtt nem vettem bennem észre.

Hiszem, hogy Anne naplóját mindenkinek el kell olvasni legalább egyszer az életben, mert egy nem hétköznapi időszak, egyáltalán nem átlagos kislányáról szól, akinek a hátsó traktusban töltött két évében is voltak hasonló problémái, mint minden más vele egykorú lánynak.

Legalábbis ő igyekszik ezt még Kittyvel is elhitetni, akinek címzi naplóbejegyzéseit. Eleinte talán magát is bátorította ily módon, hogy legyen ereje végigcsinálni a bujkálást. Így aztán hamar kiderül számunkra, hogy bár kislányként viselkedik, valójában érett lélekkel rendelkezik.

Persze a hátsó traktusban töltött két év alatt sok minden történt vele. Pláne, hogy ő egy kamasz, aki olyan helyzetbe került, hogy meg kellett osztania búvóhelyét saját és egy másik családdal, majd szobáját egy felnőtt férfival. Rendkívüli idők, rendkívüli helyzeteket teremtettek számára. De még a leglehetetlenebb helyzetben is rátalált Anne-ra a szerelem, s ez egy időre boldogsággal tudta megtölteni szívét.

Anne jó barátnőnk lesz, minél jobban belemerülünk naplója olvasásába. Mert lassan elárulja, hogy bár mindig vidámnak mutatkozik mindenki előtt, ám a négy fal között lehull róla a bohóc maszkja, s felfedi előttünk legféltettebb gondolatait. Hiába van ott nővére, vele valahogy nem érti meg magát. Eleinte Peter (Van Daanék 15 éves fia) is idegesíti őt, ám két év után végül mégis csak egymás karjába omlanak.

Anne, mivel sosem gondolta, hogy valaha látni fogja naplóját, mindent megoszt velünk. Azt is, amikor majdnem felfedezik őket a búvóhelyen, azt is, mikor várják, hogy a szövetségesek felszabadítják Hollandiát. Hol az egekben szárnyal, hol a szomorúság fojtogatja őt. Mégis, hisz és remél, s szabadságról, barátságról, szerelemről mesél a történelem legsötétebb órájában is nekünk.

Megrázó, mikor kimondja: „Egyszerűen képtelen vagyok elfogadni, hogy a világon minden halálba, nyomorba zűrzavarba torkollik.” Aztán két mondattal később azt is elmondja, néha egy-egy apróság is mennyit segít neki abban, hogy reménykedjen: „És mégis, ha felnézek az égre, úgy érzem, hogy jóra fordul minden, elmúlik ez a szörnyűség…„

Számára azonban nem fordult jóra semmi, mert pont, mikor kezd meghasadni lelke, felfedezik őket, s naplója megszakad. Mégis olyan, mintha egy egész történetet olvasnánk, csak sajnos a happy end nem jön el benne soha.

Anne Frank naplója 1954-ben lett először kiadva. Film, mese és képregény is született belőle azóta. Mégis, leginkább én a könyvet ajánlanám mindenkinek először. Elvégre az a pontos lenyomata egy rendkívüli lány, csodálatos lelkének.