Bartók Béla Sepsiszentgyörgyön

Egy koncert, amely a fellépőnek is meglepetés volt.

   Bartók Béla 1881. március 25-én született a Temes megyei Nagyszentmiklóson. Előbb zongoraművészként vált ismertté, majd első nagyobb lélegzetű szerzeményei 1908-ban jelentek meg. 1905-től fordult érdeklődése a népzene felé, folklórgyűjtését, a több mint 13 000 dallamot tartalmazó Bartók-rendet a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete digitálisan is elérhetővé tette napjainkra. Az 1920-as évektől rendszeresen koncertezett, eljutott Angliába, Hollandiába, Németországba, az Amerikai Egyesült Államokba, a Szovjetunióba, de többször fellépett Romániában is. 1940-ben a háború borzalmai elől az Egyesült Államokba költözött, ott hunyt el 1945. szeptember 26-án. Az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal posztumusz ismerték el.
Zeneszerzőként a 20. század egyik legnagyobb újítójaként tartják számon, és példaképként tisztelik helytállása, meg nem alkuvása, művészetének tisztasága miatt.

   Ugyan 1927. február 18. és 22. között nem először indult romániai hangversenykörútra, de ekkor még nem tudhatta, hogy az eredeti tervben szereplő Arad – Nagyvárad – Kolozsvár – Brassó – Marosvásárhely útvonal megváltozik majd. Marosvásárhely helyett végül Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban lépett fel, ugyanis a brassói koncert után belázasodott, ágynak esett, így Marosvásárhelyen nem tudott koncertezni.

   Dr. Fogolyán Kristóf orvos és Keresztes Károly ügyvéd, maguk is sepsiszentgyörgyi műkedvelő zenészek, meglátogatták Brassóban, és Sepsiszentgyörgyre invitálták a jeles művészt.
„(…) hétfőn drága Gizkém [Dr. Fogolyán Kristóf felesége, aki Dr. Lukáts Adolf kolozsvári egyetemi tanár leánya volt. L. I.] Dr. Keresztes Károly autóján Brassóba utazván, őt hotelszobájában felkeresték. Borzasztó mostoha körülmények között találták, s rábeszélték, jöjjön ki Szentgyörgyre, hol házi ápolásban fogjuk részesíteni, amire ő rögtön hajlandónak mutatkozott s együtt jöttek Szentgyörgyre s Keresztes Károly ún. szalon-szobájában feküdt, legnagyobb kényelemmel volt körülvéve (éppen a szalon mellett lévén a fürdőszoba is különösképpen) és én voltam a kezelőorvosa, s Gizke legrafináltabb konyhaművészetét vetette latba, hogy tápláljuk is” – írta 1947-ben, Lakatos István zenetörténésznek címzett levelében Fogolyán Kristóf.

Fogolyán-ház (Ma az Államhivatal/Prefektúra épülete). Itt lakott Fogolyán Kristóf kórházigazgató és családja. Bartók ide is ellátogatott.		A családra emlékező tábla a Fogolyán-házon.

   Ideális körülmények között szállt meg Sepsiszentgyörgyön, az akkoriban a helyi közéletet meghatározó Keresztes testvérek vendégeként, a Mikó utcában Kós Károly által tervezett, nem sokkal korábban épült emeletes házban. Ebben lábadozott, a város főorvosa, dr. Fogolyán Kristóf gondoskodó kezelése nyomán. Ezt az eseményt idézi fel az 1995-ben, Bartók halálának 50. évfordulóján az épületen elhelyezett emléktábla.

Keresztes-ház. Az aglegény ügyvéd testvérek látták itt vendégül Bartókot.		A Bartók látogatására emlékező tábla a Keresztes-ház homlokzatán.

   Az akkor már a városban is ismert zeneszerző a Ferenc József Kórház épülete (ma a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház elmegyógyászati osztályának ad otthont) mögött található igazgatói lakásba járt fel gyakorolni, és játszott látogatóinak a főorvos zongoráján. Ez az egyik helyszín, ahol megfordult a művész rövid sepsiszentgyörgyi kitérője alatt.
„Bartók Béla, a világhírű zongoraművész és a modern komponisták legkiválóbbja, szerdán, március 2-án este a Székely Nemzeti Múzeum dísztermében hangversenyt ad” – adta hírül 1927 februárjában a Székely Nép.

A mai Fogolyán Kristóf kórház elmegyógyászati osztályának (egykor Ferenc József kórház) épülete, ahol Bartók gyakorolt a sepsiszentgyörgyi koncertre.		Így nézett ki az igazgatói lakás a mai Fogolyán Kristóf kórház elmegyógyászati osztályának (egykor Ferenc József kórház) tágas udvarán.

   Az eredetileg meghirdetetthez képest végül egy nappal később, 1927. március 3-án lépett fel Bartók a Székely Nemzeti Múzeumban, ahol – a Székely Nép március 6-i beszámolója szerint – Dr. Kovásznainé Péter Jolán Bösendorfer zongoráján játszott. „A legnagyobb hatást Bartók a saját szerzeményeivel érte el. A közönség lelkes tetszésnyilvánítása nem udvariassági tény volt, hanem az elragadtatás, ami talán abban is lelheti magyarázatát, hogy a túlnyomóan székely dalmotívumokból álló darabok előadásánál ősei szépségesen-szép dalait érezte hallani” – lelkendezik a cikkben a tudósító.

   A „véletlen” koncert körülményeiről szintén Lakatos Istvánnak számolt be Fogolyán Kristóf az említett levelében:
„Bartók még nem volt teljesen egészséges, nagy dédelgetéssel vettük körül (csukott autó, jól fűtött terem), de játékán fáradtság nem volt észlelhető, inkább nagyon sápadt színe, astheniás megjelenésű szubjektív gyengesége volt domináló. Hangversenye után is rögtön hazavittük, s ágyban fogyasztotta el vacsoráját; mi éppen csak hazakísértük, nem akarván zavarni pihenését s figyelembe véve viselkedésének lehangolt színezetét. Itt még 4-5 napig pihent; szerdán este (hamvazó szerda) volt a hangversenye, s ha jól emlékszem, hétfőn este utazott el. Rapid-hálókocsiról gondoskodtunk, s Miklós fiam felkészülve az olvadó hó nehézségeire 2 hólapátoló legényt vitt magával s egy Ford autónkban szállította egyenesen a brassói állomásra az este 9-10 óra között induló vonatra” – emlékezett Fogolyán Kristóf.

https://blog.skanzen.hu Bartók koncertjére belépő, a programmal.		Székely Nemzeti Múzeum, ahogy Bartók láthatta, amikor itt koncertezett.

   A Székely Nemzeti Múzeumban a dísztermet, ahol koncertezett, Bartókról nevezték el, a hangverseny közelgő századik évfordulóját pedig már 2025 őszétől emlékrendezvényekkel, koncertekkel és a terem újjáavatásával ünneplik.

Felhasznált források, hivatkozások:
Zsizsmann Erika: Bartók Béla Sepsiszentgyörgyön: egy spontán fellépés története. Maszol.ro, 2021. március 25. – https://maszol.ro/kultura/Bartok-Bela-Sepsiszentgyorgyon-egy-spontan-fellepes-tortenete (2025. 10. 17.)
Cserey Zoltán – József Álmos: Sepsiszentgyörgy képes története. Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2020.
https://www.kozterkep.hu/13010/bartok-bela-emlektabla (2025. 10. 17.)