Betű, mondat, szerkesztés
2026. február 24., kedd
Tóth Samu könyve a tipográfia legfontosabb elemének, a nyomtatott betűnek a születési körülményeit, fejlődésének a nagy történelmi stílusokhoz igazodótörténelmi szakaszai, jelenleg használatos típusait és további fejlődésének távlatait ismerteti meg az olvasóval. A betű fejlődésének technikai és esztétikai oldalát a maga elválaszthatatlan összetettségében vizsgálja. Ebben a vonatkozásban a mondanivalóját talán úgy summázhatnán, hogy a nyomtatott betűket a mindennapi gyakorlati igénye és az esztétikai kívánalmak csíszolókorongjai alakították olyanná, amilyennek a mai olvasó ismeri őket.
Hernádi Sándor: Mondatművel(tet)ő
Ahogyan az emberek más-más öltözéket viselnek különböző alkalmakkor, gondolataink, mondanivalónk se jelenhetnek meg mindenhol és mindig ugyanúgy. Ehhez a mondatformálgatáshoz kínál Hernádi Sándor nyelvi anyagot, modelleket és „gyártási” eljárásokat a Mondatművel(tet)ő c. legújabb kötetében.
Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve
„Könyvemnek két címzettje van tehát: a szerzők (különösen a pályájukat most kezdő fiatalok, valamint az egyetemisták, főiskolások) és a szerkesztők, akk hajlandók valamit tenni ennek a lehetetlen állapotnak a megszűntetésére. Azokban az országokban, ahol a formai kérdésekben közmegeegyezés van, ott a a szabályok elsajátítása már a főiskolákon, egyetemeken elkezdődik. A hallgatókat különféle segédkönyvek. kézikönyvek segítik át a nehézségeken. Már a szemináriumi és évfolyamdolgoatok írásánál is számon kérik a formai szabályok betartását, nem is beszélve a szakdolgoatokról, habilitációs értekezésekről. Rendkívül fontosnak érzem, hogy Magyarországon se legyen másként, s ebben a felsőoktatásban dolgozó tanárok felelőssége igen nagy. Kézikönyvemet tehát az ő figyelmükbe is ajánlom.”
#könyvtárikihívás
