Frank Wilczek: Alapelvek : a fizika tíz kulcsa a valósághoz
2025. július 8., kedd
A könyv születésének okát a – fizikai Nobel-díjjal jutalmazott – Frank Wilczek egy különös megjegyzése világítja meg: „Kisgyerekes szülők találkozhatnak olykor a soha véget nem érő ’miért’ kérdések bosszantó élményével.” Ez az életérzés akkor alakult ki benne, amikor unokája életének első hónapjait kísérte végig: „Láttam, ahogy kezeit tanulmányozza tágra nyílt szemmel, és kezdi felismerni, hogy ő maga irányítja őket.”
Ez az élmény ébresztette rá: e tekintetben a tudósok is olyan lények, akik évtizedek múltával sem cseperednek fel. Ha bármi szokatlannal találkoznak, az a miértek véget nem érő sorozatát váltja ki belőlük. Ugyanakkor a választ keresve a tudósok előtt egy másfajta valóság modellje bomlik ki, ami alapvetően eltér a hétköznapi emberek által megszokottól. Eszerint „a világ kevés alapvető építőkockából épül fel, amelyek szigorú, ám különös és ismeretlen szabályokat követnek”. Így, óriási sikerei ellenére a tudomány ellentmondásos eredményre, – a szerző megfogalmazásával – „az ártatlanság elvesztésére” vezetett. „Már soha nem fogjuk újra úgy érteni a természetet, ahogyan a régi görögök. Túl sokat tudunk.”
Frank Wilczek könyve naprakész és pontos leírást ad arról, hogy világunkról a tudomány miféle képet rajzol, kezdve a legapróbb építőelemektől egészen a kozmosz távoli szerkezetéig. Ám ennek során elkerülhetetlenül szembesült a problémával: az átlagemberek számára egyre nehezebben érthetők a valóság olyan modelljei, melyeket a tudósok alkottak. És ebben nem vétkes sem a tudós, sem az átlagember. A valóság objektív szerkezetéből következik, hogy a mikrovilág fogalmai nem írhatók le szemléletes hétköznapi nyelven. Amikor tehát az atomok alkotórészeit – az elektronokat vagy a protonokat – hol részecskének, hol viszont hullámoknak nevezzük, ezek a fogalmak nem tükrözik pontosan a dolgok valóságos minőségét. Ezért érdemel dicséretet a könyv fordítója, Gerner József, aki a magyar átlagolvasó számára érthető és élvezhető szöveget alkotott.
Ez a fogalmi bizonytalanság azért problémás, mert ahhoz szoktunk: a valóság megértéséhez úgy jutunk el, hogy az abban lezajló folyamatokat már ismert fogalmaink segítségével írjuk le. Azonban ahogy a lét egyre mélyebb szféráiba hatoltunk le, a fogalmak egyre kevésbé szemléletesek, és a jelenségek leírására használt fogalmi apparátus is egyre nehezebben érthető a hétköznapi ember számára. A könyv érdekes példával érzékelteti a fogalmi bizonytalanság előidézte elkerülhetetlen zavarokat. A „kezdet kezdetével” kapcsolatban feltett kérdésre (ti. Mit csinált Isten, mielőtt megteremtette a világot?) Szent Ágoston olyan választ talált magának, hogy a világ teremtése előtt nem voltak órák, nem volt idő, és nem létezett az „előtt” sem. Ez nagyon hasonló ahhoz – jegyzi meg a szerző – ahogyan a modern kozmológia viszonyul ehhez a kérdéshez: „Az univerzum keletkezését semmi nem előzte meg, mert ebben a kontextusban az időnek – annak a dolognak, amit az óra mér – nincsen értelme.”
Az elmúlt évtizedben tucatnyi ismeretterjesztő mű született, amelyekben alkotóik – többségükben világhírű, sokszor Nobel-díjas tudósok – a saját, egyedi életútjuk felismeréseit tárták az olvasók elé. Az így megrajzolt képek – tükrözve a szerzők egyedi megközelítését – gyakran erősen eltérőek. Az Alapelvek ezzel szemben – felülről pillantva a fizika tudományára – olyan, naprakész fogalmi hálót vázol fel, amelynek segítségével könnyebben megérthetjük más könyvek fogalomrendszerét is. Ebben az értelemben a szerző a létezés – hétköznapoktól távol eső, legalsó és legfelső – szféráinak megismerésére törekvő, hasznos, mondhatni hézagpótló művet kínál, nem szaktudósok számára. Segítségével, könnyebben eligazodhatunk a legkisebb és leghatalmasabb dolgok világában, és pontosabb képet alkothatunk fizikai világunk működéséről.
Forrás: olvassbele.com
