Jókai Háromszéken – négyszer

Hogyan kapcsolódik közismert és közkedvelt írónk Háromszékhez és főleg Sepsiszentgyörgyhöz? Az alábbiakban erre kínálunk választ, a cikk végén jelzett forrásanyagokból származó szemelvényekkel.

Messze esik Há­rom­szék Bu­da­pest­től, még­is itt lett Jó­kai Mór kép­vi­se­lő a kormánypárt részéről. Több mint tíz alkalommal járt a mai Romániához tartozó területeken, de Székelyföldön csak négyszer, akkor is elsősorban Sepsiszentgyörgyön és annak környékén fordult meg, mint országgyűlési képviselőjelölt, illetve képviselő, 1881-ben és 1884 -ben. Elsősorban ezek az útjai kötötték őt vidékünkhöz.

Nem­csak a kép­vi­se­lői szék meg­szer­zé­se hoz­ta Há­rom­szék­re, ha­nem, jó­val ko­ráb­ban, már 1853 má­ju­sá­ban, felesége, a háromszéki kötődésű La­bor­fal­vi Ró­za kolozsvári szereplése okán ér­ke­zett elő­ször tá­ja­ink­ra, ahol ak­kor mindössze egy he­tet töl­tött.

Rö­vid idő ez, de szá­má­ra elég volt, hogy ma­gá­val ra­gad­ja a táj han­gu­la­ta, és sok he­lyi em­bert és tör­té­ne­tet megis­mer­jen. Tud­juk, hogy má­jus 23-án Homoródalmás fe­lől ér­ke­zett Há­rom­szék­re, a Vargyas pa­tak fo­lyá­sát kö­vet­ve. Olasz­te­lek, Barót, Bibarcfalva, Kis­ba­con, Nagy­ba­con köz­sé­ge­ken ha­ladt át, majd más­nap Tus­nád fe­lől fel­ka­pasz­ko­dott a vad­re­gé­nyes Szent An­na-tó­hoz. El­ra­gad­ta­tá­sá­ban mi­ti­kus­sá eme­lte a tá­jat. Egy má­sik krá­ter­tó, az el­lá­po­so­dott Mo­hos A ten­ger­szem tün­dé­re cí­mű el­be­szé­lé­sé­nek lesz a szín­he­lye. In­nen még az­nap to­vább­ko­csi­káz­tak a tor­jai Bü­dös- barlanghoz és Bálványosvárhoz. E táj szép­sé­ge és le­gen­dái ih­le­tői a Bálványosvár cí­mű re­gé­nyé­nek.

Jó­kai to­váb­bi út­já­ról csak annyit tu­dunk, hogy Sep­sibükszádon át eresz­ke­dett le az Olt völ­gyé­be, és má­jus 24-én ér­ke­zett Sep­si­szent­györgy­re. Ittjár­tá­ról csupán a re­for­má­tus vár­temp­lom­ról ké­szí­tett raj­za ta­nús­ko­dik. Nem ma­radt feljegy­zés ar­ról, hogy kik­kel ta­lál­ko­zott, vagy hol töl­töt­te a kö­vet­ke­ző éj­sza­kát. Má­jus 25-én hagy­ta el a me­gyét, Uzon köz­ség irá­nyá­ban.

Még a második sepsiszentgyörgyi látogatása előtt, mielőtt még szorosabb, képviselői szálak fűzték volna Jókait a városhoz, feltehetően őt kérik meg a sepsiszentgyörgyi 1848-49-es emlékművön található feliratok megfogalmazására:

„Az 1848-49 évi szabadságharczban Háromszéken és Háromszékről elvérzett honvédek emléke” (keleti oldal);

„A népjog és az önálló Haza vértanúinak emelé e szobrot emlékül a hálás utókor” (északi oldal);

„Ők a szabadságért és hazáért küzdve esének, s él örök emlékük, míg él magyar, él a szabadság” (déli oldal).

Érdekességként említjük, hogy 2022-ben a Szentendrei Skanzen az erdélyi tájegységek épületeivel is gazdagodott, bővült, és ekkor, a 14 vonatkozó épület mellett helyet kapott a sepsiszentgyörgyi 1848-49-es emlékmű másolata is.

Jókai má­so­dik há­rom­szé­ki út­jának majd­nem min­degyik ese­mé­nyé­ről tá­jé­koz­tat a he­lyi lap, a Ne­me­re, amely egyszer­re nép­sze­rű­sí­ti az írót és a po­li­ti­kust. Így lesz Jó­kai Há­rom­szék leg­ol­va­sot­tabb író­ja és egyben országgyűlési képviselőjelöltje, ugyanis az 1867-es kiegyezés után – lévén, hogy Sep­si­szent­györ­gyöt le­vá­lasz­tot­ták Sepsiszék töb­bi tele­pü­lé­sé­től, és a kör­nye­ző fal­vak köz­pont­já­vá Sepsiillyefalvát tet­ték – a városi ranggal rendelkező Sepsiilyefalva központtal létrehozott új választókerületben Deák Ferenc pártja indította őt. Az író elfogadta a jelölést, és ahogyan illik, személyesen ellátogatott választókerületébe.

1881. június 4-én az újságban már azt a hírt hozzák le, hogy délután érkezett meg vonattal a földvári állomásra, innen lovaskocsival Hídvégen és Árapatakon át Előpatakra, ahol nagy tömeg fogadta.

„Előpatak fürdőn tengernép hullámzott. Díszes fogatok egész raja várta Jókait. A csinos fekvésű fürdő sétányai előkelő közönséggel zsúfolásig tömve voltak; az úgynevezett Főkút fellobogózva állott, hol előpataki oláh leányok pénzsoros nyakékkel, czifrán kivarrott ingvállal nemzeti öltözetben töltögették a frissen kimert borvizet… Előpataktól pár száz lépésnyire az érkező vendégeket és a kíséretet kellemes meglepetés érte. Egy díszes bandérium, szemenszedett, csinos ifjak gyönyörű díszben, szépen szerszámzott ügyes paripákon robogtak eléje jól begyakorolt zárt sorban, s harsány éljenzéssel üdvözölték Jókait” – jelent meg a Nemere újságban.

Innen a jeles író Sepsiszentgyörgyre utazott. Részletesen tudósítanak arról is, hogy ott Gyár­fás La­jos vá­ro­si fő­jegy­ző fogad­ta, és a városi nagyvendéglőben vacsorát rendeztek a tiszteletére, ahol érzelmes beszédet mondott. Egy rövid részletet idézünk belőle: „Szent ka­pocs fűz en­gem Há­rom­szék vár­me­gyé­hez: ez ad­ta csa­lá­di bol­dog­sá­gom­nak leg­drágább kin­csét: nő­met!”. Az éjszakát Bogdán Flórián építkezési vállalkozó és takarékpénztári igazgatósági tag házában töltötte. Az eklektikus stílusú házon, amelyet 1878-ban építettek – működött benne a Jelzálog Hitelbank Székelyföldi Képviselete, az Agrár Takarékpénztár Rt. Sepsiszentgyörgyi Fiókja, a ’30-as években a román agrárbank és a Magyar Népi Szövetség, a földszintjén üzlethelyiségek voltak –, és elkerülte a kommunista rendszer épületrombolása, ma is a 2000-ben a Há­rom­szé­ki Mi­kes Ke­le­men Köz­mű­ve­lő­dé­si Egye­sü­let és a Kovászna Me­gyei Könyv­tár által elhelyezett nagy­mé­re­tű, Var­gha Mi­hály sep­si­szent­györ­gyi szob­rász­mű­vész által készített, Jó­ka­it áb­rá­zo­ló bronz dom­bor­mű­ jelzi látogatásait.

Másnap a város elöljáróival – köztük Császár Bálint polgármesterrel – meglátogatta a Szé­kely Nem­ze­ti Mú­ze­u­mot és a szö­vő­ipa­ri tan­mű­helyt, majd a Pótsa La­jos fő­is­pán­nál való ünnepi ebéd után választókerületébe látogatott, ahol a pünkösdva­sár­na­np elhangzott programbeszédével azonnal megnyerte magának a helybelieket.

Június 6-án Uzonban folytatta kampányútját, majd Laborfalva érintésével Nagyborosnyóra érkezett, ahol díszkapuval és ebéddel fogadták. A köz­sé­g Jó­kai Mór Köz­mű­ve­lő­dé­si Egye­sü­lete 2000-ben, név­adó­ja szü­le­té­sé­nek 175. év­for­du­ló­ján, Jó­kai lá­to­ga­tá­sá­nak, va­la­mint az ott ját­szó­dó, Há­rom­szé­ki le­á­nyok cí­mű el­be­szé­lé­sé­nek em­lé­ké­re már­vány­táb­lát helyezett el, amelyet Vetró And­rás kézdivásárhelyi szob­rász­mű­vész pla­kett­je dí­szí­t.

Másnap Sepsiszentgyörgyön, a városháza nagytermében, a mai színházteremben, 500 fős ebédet adtak az író tiszteletére. A város ez alkalommal díszpolgári címet és babérkoszorút adományozott neki. Erről ő így nyilatkozott: „Sepsiszentgyörgy közönsége kegyes volt... engem is díszpolgárává, a székely nemzet tiszteletbeli tagjává felavatni. Tudom én is igen jól, hogy a székely nemzet minden tagja nemes ember volt a legrégebbi időktől fogva... Tartsanak testvérüknek ezután is, az Isten éltesse Önöket.”

Jókait megválasztották illyefalvi kép­vi­se­lőnek, és a választói ragaszkodtak is hozzá. Ezt tanúsítja az is, hogy 1894-ben, Jókai ötvenéves írói jubileuma alkalmából Sepsiszentgyörgy díszpolgári oklevelet nyújtott át neki, a Kaszinó pedig Gyárfás Jenő által illusztrált, Kálti Márk krónikájának mintájára készített albumot ajándékozott Jókainak, amelyben feltűnik a Szent Anna-tó, a Bálványos-vár legendája, illetve a szabadságharc helyi emlékei, például az ágyúöntés is.

Jókai Mór 1884. áp­ri­lis 19-én ér­­ke­zett harmadszor Há­rom­szé­kre, erről öles be­tűk­kel az 1883-ban indult Szé­kely Nemzet tu­dósított.

Jókainak erre a látogatására azért volt szükség, mert új választások közelegtek, és a Füg­­get­len­sé­gi Párt el­len­je­löltje, gróf Ne­mes Nán­dor élvezte a választók egy részének tá­mo­ga­tását. Az előző látogatásaihoz hasonlóan volt a föld­vá­ri állomáson fogadóbizottság, üd­vöz­lő beszéd, va­cso­ra a vá­ros­há­za dísz­ter­mé­ben (ahol az 1848-49-es forradalomról és azok hőseiről emlékezett meg, s amelyről novellát is írt), prog­ram­be­széd Illyefalván. Bog­dán Fló­ri­án há­zának erkélyén (ahol ez al­ka­lom­mal is meg­szál­lt) fogadta a tiszteletére felvonuló lakosságot, Potsa József főispán, Szentkereszty Béla és Beksics Gusztáv országgyűlési képviselő társaságában. A fák­lyás-­ze­nés ünnepséget az ellenzék bekiabálásokkal próbálta megzavarni, sikertelenül.

1884. áp­ri­lis 22-én Jó­kai Mór, Szentkereszty Bé­la és Hor­váth Gyu­la társaságában, Bras­són keresztül vissza­uta­zott Pest­re.

Eb­ben az év­ben még egy­szer vissza kel­lett tér­nie Sepsiszentgyörgyre, illetve Illyefalvára, hiszen ott győ­zött ugyan, de Kas­sán is meg­vá­lasz­tot­ták kép­vi­se­lő­nek, és le kellett mondania illyefalvi mandátumáról. Ok­tó­ber 18-án érkezik újra Háromszékre, hogy bú­csút ve­gyen illyefalvi vá­lasz­tó­i­tól, és az illyefalvi man­dá­tu­mot Tanárky Ge­de­on ál­lam­tit­kár számára biz­to­sít­sa. Sepsiszentgyörgy és Illyefalva lakossága ekkor is kitörő örömmel fogadja. A Szé­kely Nem­zet erről így írt ok­tó­ber 16-án: „Kas­sá­val el­len­tét­ben (…) az illyefalvi vá­lasz­tó­ke­rü­let sem a párt po­li­ti­ká­já­ra néz­ve nem ve­szé­lyes, sem az ál­ta­lá­ban fel­szí­nen moz­gó vagy alat­tom­ban lap­pan­gó nem­ze­ti­sé­gi és fe­le­ke­ze­ti ér­de­kek nem za­var­ják a bé­két és bel­ső nyu­ga­lom egyen­sú­lyát. (…) Et­től a jó­zan ér­tel­mi­sé­gű választókerület­től bú­csú­zik el va­sár­nap Jó­kai. Meg­hall­ják tő­le ak­kor sze­mé­lye­sen is ők, hogy ne­héz szív­vel vá­lik meg egy ilyen in­tel­li­gens vá­lasz­tó­ke­rü­let­től.”

A ré­gi és az új kép­vi­se­lő tisz­te­le­té­re „jó­té­kony mű­so­ros es­télyt” is ren­dez­tek Sep­si­szent­györ­gyön, majd a mű­sor után Jókai „las­sú csár­dást járt ... a kö­zön­ség vi­ha­ros tap­sai kö­zött, dél­ce­gen, mint ez­előtt negy­ven év­vel”, holott ekkor már szin­te hat­van­éves volt.

Az el­len­zé­ki Ne­me­re ugyan Jó­kai sze­mé­re ve­tette, hogy ma­gá­val hoz­ta a „le­vi­téz­lett” Tanárkyt, hogy együtt „bankettezze­nek, toasztírozzanak, bú­csúz­kod­ja­nak, csó­ko­lóz­za­nak”, de a há­rom­szé­ki­ek meg­bo­csá­tot­ták, hogy el­hagy­ta őket, és mai na­pig sze­re­tet­tel és büsz­kén em­lé­kez­nek ar­ra, hogy Jó­kai Mór a kép­vi­se­lő­jük volt.

Felhasznált forrásanyagok:

Cserey Zoltán – József Álmos: Sepsiszentgyörgy képes története. Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2020.

Kiss Jenő: Jó­kai Mór Há­rom­szé­ken. Művelődés, LX. évfolyam, 2007. május

József Álmos: Jókai Mór kapcsolata Sepsiszentgyörggyel és Háromszékkel. Háromszék, 2025. február 28.