Itt vagy: » Könyvajánló » A Fiókkönyvtár ajánlja » Kalandos női önelbeszélések

Kalandos női önelbeszélések

2026. március 5., csütörtök

 

Karen Blixen: Távol Afrikától

 

Karen Dinesen, a huszonhét éves dán úrilány 1912 telén eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre Mombaszában került sor. Vilmos svéd királyi herceg volt az egyik tanú, aki így emlékezett a menyasszonyra: „Karcsú, jó alakú, okos szemű, dús gesztenyebarna hajú, bájos és elegáns fiatal nő…”
Hatalmas birtokot vásároltak Kenyában, Nairobi közelében. A báró tehetséges szafarivezetőnek bizonyult – így ismerkedett meg gróf Széchenyi Zsigmonddal, a vadászíróval és Ernest Hemingwayjel is. Karen a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrájukkal ismerkedett ezalatt, nagyobbrészt férjétől külön, majd elváltan, viharos szerelmi viszonyban Danys Finch-Hattonnal. Afrikában lett belőle lenyűgözően egyedi karakterű író, a huszadik századi memoárirodalom nagyasszonya.
Távol Afrikától, ezzel a címmel írta meg dán birtokára visszatérve 1937-ben előbb angolul, majd dánul lírai visszaemlékezését, (ez alapján készült Sydney Pollack hét Oscar-díjas filmje Meryl Streeppel és Robert Redforddal).

 

 

Karikó Katalin: Áttörések

 

Karikó Katalin könyve tudósoknak és fiatal kutatóknak kötelező olvasmány. De ez a mesébe illő történet alighanem mindenki számára tanulságos, hiszen arról szól, hogyan lett egy magyar lányból számos kiváló egyetem díszdoktora, szinte minden jelentős természettudományos díj kitüntetettje, a világ 100 legbefolyásosabb emberének egyike (a Time felmérése alapján), az Év Nője (a Glamour magazin szerint) … Karikó Katalin egy újabb magyar, akit ma már az egész világ ismer, elismer és tisztel.

 

   

 

Tove Ditlevsen: Koppenhága-trilógia: Gyerekkor - Ifjúkor - Függés 

 

Tove Ditlevsen írásai reneszánszukat élik. Koppenhága-trilógia című memoárjában, amely az 1960-as és 70-es évek fordulóján látott napvilágot, fájdalmas őszinteséggel tárja az olvasó elé legszemélyesebb élményeit, élete legintimebb történéseit. Mesél koppenhágai gyerekkoráról, fiatalságáról, íróvá válásáról, házasságairól és függőségéről. 
A trilógia első része, a Gyerekkor egy iróniával fűszerezett, érzékeny portré felnőtté válásról, barátságról és költői szárnypróbálgatásról. A trilógia második kötete, az Ifjúkor a költőlét felé vezető első, tapogatózó lépéseknek állít emléket, miközben a háttérben már gyülekeznek a második világháború sötét felhői. A trilógia harmadik kötete, a Függés a női lélek belső világába kalauzol el, kendőzetlen nyerseséggel beszél a női-férfi kapcsolatok útvesztőjéről, a kábítószer-függőségről és a leszokás felé vezető út pokláról.