KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ magyar író a 2025. évi irodalmi Nobel-díjas!

2025. október 19-én Krasznahorkai Lászlót választották az év irodalmi Nobel-díj nyertesének. A Nobel-bizottság indoklása szerint a díjat meggyőző és látnoki életművéért kapja, amely az apokaliptikus terror közepette is bizonyítja a művészet erejét.

Krasznahorkai László (Gyula, 1954. január 5.): Kossuth-díjas magyar író, 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.

Apja Krasznahorkai György ügyvéd, anyja Pálinkás Júlia TB-ügyintéző. 1960 és 1968 között a gyulai általános iskolába, majd 1968 és 1972 között a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium latin szakára járt. Ezt követően Szegeden, majd Budapesten hallgatott jogot 1974 és 1976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 1977 és 1983 között szerzett magyar–népművelő szakos diplomát.

Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1977 és 1982 között a Gondolat Könyvkiadónál dokumentátor, 1982-től szabadfoglalkozású író. Több alkotását, így például a Sátántangót is megfilmesítette rendező barátja, Tarr Béla.

Először 1987-ben hagyhatta el a kádári Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A keleti blokk összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyét. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban.

Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W. G. Sebald pedig így írt róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”. 1993-ban elnyerte Németországban az év legjobb könyvének járó díjat, a Bestenliste-Preist, Az ellenállás melankóliája című regényéért.

1996-ban a Wissenschaftskolleg zu Berlin vendége volt. Háború és háború című regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, s akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét.

1990-ben töltött először hosszabb időt Kelet-Ázsiában, mongóliai és kínai élményeiről Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című regényében számolt be. Attól kezdve többször visszatért Kínába. 1996-ban, 2000-ben és 2005-ben 6-6 hónapot töltött Japánban, Kiotóban.

1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készítette filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat. Az író Tarr eddig utolsó filmjéig, a 2011-es A torinói lóig együtt dolgozott vele, és minden fontos döntésében segítette a rendezőt.

Számos díj kitüntetettje, köztük birtokosa a legrangosabb magyar állami elismerésnek, a Kossuth-díjnak is. 2008-ban vendégprofesszor volt a berlini Freien Universität-en. 2010 júniusában Berlinben megkapta a néhány évvel azelőtt alapított Brücke Berlin-díjat. Németül is megjelent, Seiobo járt odalent című elbeszéléséért kapta a 20 ezer euróval járó kitüntetést, amely fordítójának, a drezdai Heike Flemmingnek is szól. 2014-ben megkapta az America Award irodalmi életműdíját.

2016 szeptemberében megjelent Báró Wenckheim hazatér című regénye. 2018 kiadták A Manhattan-terv (előjáték egy regényhez) és Aprómunka egy palotáért. Bejárás mások őrületébe című regényeit. Ezeket követte 2019-ben a Mindig Homérosznak, 2021-ben a Seiobo járt odalent, 2022-ben a Herscht 07769. 2024-ben újabb regénye látott napvilágot, a Zsömle odavan, amely a Fidelio portál szerint „Krasznahorkai László talán legszociálisabb regénye, abban az értelemben, hogy bár olvasható a szélsőséges nacionalizmus szatírájaként is, a történeten keresztül kirajzolódik előttünk a mai vidéki Magyarország és az idősek társadalmi rétegének elmagányosodása is.”

2010. október 19-én Krasznahorkai László könyvtárunk vendége volt. A tökéletesről – és ami nem az című író-olvasó találkozón Tamás Dénes esszéíró volt a beszélgetőtársa.

Fotó: sepsiszentgyörgyinfo.ro