Sepsibook hava
2026. május 14., csütörtök![]() |
Borsodi L. László (szerk.) · Melhardt Gergő (szerk.): Hőkamera. Közelítések Fekete Vince műveihez
Fekete Vince a pályakezdése óta eltelt harminc évben létrehozott életműve hatástörténeti szempontból olyan kimagasló, hogy szükségesnek látszik az irodalmi munkásságával foglalkozó források összegyűjtése. Kötetünk erre különböző műfajú szövegek közlésével tesz ajánlatot.
A Fekete műveiről írt kritikák, recenziók közül azokat válogattuk be kötetünkbe, amelyek egymást kiegészítve, egymással párbeszédbe lépve nemcsak a művek befogadói kontextusát és értékelésük poétikai szempontjait teszik láthatóvá, hanem elmélyült műelemzések révén, összeolvasva, az életmű alakulástörténetét is felvázolják. A vele készült interjúk az alkotói módszer és az életrajzi mozzanatok reflexiója révén új szempontokkal egészítik ki ezt a történetet.
![]() |
Fehér Imola · Tamás Kincső: Két nő, egy kalap
A két nő, egy kalap fiktív levelezés, amelyet egy elvált, gyermekeit többnyire egyedül nevelő gyógyszerésznő folytat egy kétszeresen elvált, egyedül élő, de egy Péter nevű férfival kaotikus kapcsolatot fenntartó angoltanárnővel. A levelezés által betekintést nyerhetünk a harmincas éveiket elrúgó, önfenntartó nők életébe, a két, egymástól távol eső szakma szépségeibe és nehézségeibe, a két nőnek az elmagányosodás leküzdésére irányuló stratégiáira. A levelezőtársak között az idő előrehaladtával, az ismerkedés elmélyülésével a kölcsönös szimpátia egyre nő, már-már fontolgatják, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a fizikai térben, amikor kiderül, hogy az angoltanárnő gyermeket vár.
A regény egyaránt élvezhető olvasmány lehet nők és férfiak számára, előbbiek egy része azonosulni tud a felmerülő kérdésekkel, problémákkal, utóbbiak közelebb kerülhetnek a nő megértéséhez, mely, mint tudjuk, korántsem egyszerű feladat, egy működő párkapcsolathoz a mai, modern világban viszont nélkülözhetetlen.
![]() |
Borcsa Imola: Majd megérted
Egy kisfiú Monopolyt kér karácsonyra, de házilag barkácsolt kincskereső társasjátékot kap, amit egy széthajtott multi-level marketinges termékdoboz fedelére rajzoltak. Állítólag nem is igazi társasjáték az, amit nem játéküzletből vásárolnak, de kit érdekel ez a kilencvenes évek Romániájában? Az „igazi” társasjáték épp előtte zajlik: a szebb jövő, új autók és tágasabb blokklakások ígérete, családtagok és különféle kalandok jönnek-mennek, akár egy kockadobásra.
Borcsa Imola Majd megérted című kötete bár gyermekhangon, mégis éretten szól olvasójához. Egy olyan világból, amelyben a felnőttek románul beszélnek, hogy a gyerekek ne értsék azt, amit úgyis sejtenek, csak menekülni lehet: mesebeli hajókra szállni, felfedezni távoli bolygókat, kincsesládákat, szeretteink földöntúli búvóhelyét. Ez mégsem a menekülés könyve, hanem a keresésé. A társasjátékok pedig sosem voltak igazságosak.



