Szemléletváltás kell ahhoz, hogy a könyvtár ne könyvraktárként működjön

Forrás: https://szekelyhon.ro/

Szerző: Farkas Orsolya

Fotó: Tuchiluș Alex

Tizenegy községi közkönyvtár működik Háromszéken, közülük több példaszerűen: megújult épületben, folyamatosan gyarapodó állománnyal várja olvasóit. Máshol azonban zárva tartanak, mindössze raktárként működnek a vidéki könyvtárak. A könyvtárak a művelődés, nevelés színterei, értéküket azonban településenként máshogy látják az önkormányzatok. Legalábbis ez tükröződik a kimutatásból, amely szerint Kovászna megye községeinek mindössze negyedében tart nyitva a könyvtár.

Csüdör Katalin, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár módszertanos könyvtárosa a Székelyhon megkeresésére ismertette: Kovászna megyében összesen 16 közkönyvtár működik változó mértékben és módon, a városiak – Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna, Barót, Bodzaforduló – mellett Árkos, Bardoc, Bereck, Csernáton, Gelence, Kézdiszentkereszt, Ozsdola, Szentkatolna, Szitabodza, Torja és Zabola községekben. Ez a szám magasabb volt pár éve, a koronavírus-járvány következményeképpen több helyen egy időre bezártak a könyvtárak. Ugyanakkor a költségvetési megszorítások, az elhalasztott fejlesztések szintén hátrányosan érintették ezeket az intézményeket. Mindezek ellenére az elmúlt években több községi könyvtár is újraindult, átszerveződött:

- Szentkatolnán 2022-ben, 16 év szünet után indult újra a könyvtár új helyszínen, az egykori szeszgyár épületében. Ehhez jelentős apasztás történt az állományban, mert fizikailag és tartalmilag is elévültek a könyvek. A könyvtáros Bánffy Haurik Zsuzsanna.

- Gelencén szintén 2022-ben nyitott újra a könyvtár a teljesen felújított Bodor György Művelődési Ház földszintjén, teljes leltározás és állományapasztás után. Szima Adél a könyvtáros. Vásárolt az önkormányzat nyilvántartási szoftvert, ebben kerül feldolgozásra a teljes állomány. Ez a munkafolyamat zajlik jelenleg is.

- Szitabodzán pár éve indult újra a könyvtári szolgáltatás, és jelenleg az egyik legjobban működő községi könyvtár. Felújított épületben, folyamatosan bővülő állománnyal és felszereléssel várja az olvasókat. Igazodik a közösség elvárásaihoz, különböző felnőtt- és gyermekfoglalkozásokkal teszik vonzóvá a könyvtárat.

- Csernátonban idén nyáron változott a könyvtáros személye: Ágoston József nyugdíjba vonulása után Fákó Zsófia vette át a feladatot. A könyvtárat frissen festették, az állomány rendezése folyamatban van, és közösségi teret is kialakítottak.

Ebben a tekintetben egy városi intézményt is érdemes megemlíteni: Baróton személyi változás történt a Gyulai Líviusz nevét viselő városi könyvtárban. Jelenleg a megbízott könyvtáros Demeter Zoltán, neki köszönhetően a könyvtárba költözött a Tortoma Önképzőkör, ezáltal látványosan megnőtt a látogatók száma. A megyei könyvtár minden év elején bekéri a statisztikai adatokat a működő könyvtáraktól. A könyvállomány széles skálán mozog, pár száz kötettől több ezerig. Az olvasók száma is értelemszerűen változó, nagyban függ a könyvtár rendszeres működésétől” – magyarázta.

FOTÓ: CSÜDÖR KATALIN ARCHÍVUMA

Noha van nyilvántartásuk arról, hol működnek Kovászna megyében könyvtárak, milyen helyzetben vannak, megtörténhet, hogy téves információk jutnak el hozzájuk, vagy egyáltalán nem kapnak adatokat. Például nemrég értesültek a sajtóból arról, hogy Előpatakon könyvtárat avattak, de hivatalosan nem értesítették őket. Sepsikőröspatakon is éppen most rendezik be az új könyvtárat, a községvezetővel már felvették a kapcsolatot. Mi is megnéztük a teljesen felújított kultúrotthonban kialakított helyiséget, ahol látogatásunkkor még az adományokból összegyűlt könyvkupac tornyosult, de hamarosan minden a helyére kerül. Kisgyörgy Sándor polgármester azt reméli, hogy a könyvtár, illetve a nemsokára induló előadás-sorozat felpezsdíti a kulturális életet, kedvet kapnak az emberek a művelődéshez.

Nem mindenkinek érték a könyvtár Csüdör Katalin a községek közül Szitabodzát, Zabolát és Gelencét emelte ki – ezeken a településeken működnek a legeredményesebben a könyvtárak. „Amiért kicsit többek ezek a könyvtárak, az a fenntartónak is köszönhető, hogy fontosnak tartja az intézmény működtetését. Gárdonyit idézve: »A könyvre adott pénz látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag.« Viszont nélkülözhetetlen a könyvtáros személye, aki ma már sokkal több, mint aki könyveket rendezget a polcon, vagy csak kölcsönöz. A könyvtáros híd az ember és az információ között, legyen az nyomtatott könyv, digitális adatbázis vagy kulturális élmény” – szögezte le a szakértő. 

A legsiralmasabb helyzet azokon a településeken van, ahol nincs könyvtári szolgáltatás, vagy van, de nem működik. „Vannak községek, ahol létezik jól ellátott és felszerelt könyvtár, mégis zárva van évek óta. Van olyan község, ahol van alkalmazott könyvtáros, van könyvtár, mégsem nyit ki soha. Arra is van példa – és ebből van a legtöbb –, hogy a könyvtáros más megbízást kapott a fenntartótól, az önkormányzatnál egyéb tevékenységet végez, és a könyvtár teljes elhanyagoltságban van” – fogalmazott. Segítség az önkormányzatoknak Minden közkönyvtár – kivétel ez alól a Bod Péter Megyei Könyvtár – a település önkormányzatának fenntartása alatt áll. A megyei könyvtár szakmai és módszertani szerepet tölt be a közkönyvtárak életében. Csüdör Katalin éppen ezért felhívja a községvezetők figyelmét: ha elhatározzák magukat a könyvtárak megnyitása mellett, számíthatnak a támogatásra. „Ismerjük az önkormányzatoknál is fennálló nehéz helyzetet, mégis arra kérnénk tisztelettel, hogy lehetőségeik szerint akár heti egy-két alkalommal, meghatározott órarend szerint próbálják biztosítani a könyvtárak működését. Ehhez a Bod Péter Megyei Könyvtár minden szakmai, módszertani segítséget megad” – tette hozzá. Ezenkívül vannak különböző programjaik, mint amilyen a Mesekerék-Vándorkönyvtár is, amelyet már három éve „visznek” a községekbe.

FOTÓ: FARKAS ORSOLYA 

A községek pályázhatnak a könyvtárépületek felújítására Kovászna Megye Tanácsánál, illetve az idei évtől, hasonló feltételekkel, a könyvállomány bővítésére is kínálnak pályázati lehetőséget községi könyvtáraknak. Szükség van a közművelődési szakemberekre Csüdör Katalin meglátása szerint vannak olyan vidéki települések, ahol felismerte a helyi elöljáró az olvasás és a könyvtár fontosságát, és erre hajlandó is támogatást nyújtani. Ehhez is fontos a könyvtáros személye, hogy tudja hitelesen átadni a könyvtár igényeit, és alátámasztani eredményekkel azokat. „Szerencsés az a község, ahol van könyvtár, van könyvtáros, és állandó nyitva tartást biztosítanak. Sajnos ez nagyon kevés helyen adatik meg. Itt Zabolát tudom kiemelni. Országszerte is jelenséggé vált az, hogy más munkafolyamatot végez a könyvtáros az önkormányzatnál. Ha nincs is lehetőség teljes munkaidőben foglalkoztatni egy könyvtárost, egy kultúrával foglalkozó szakember minden esetben kellene minden községben. Ez a szakember, ha jól választják meg, közösséget szervez, formál. Olyan programokat, eseményeket és közösségi alkalmakat képes szervezni, amelyek összehozzák az embereket. A könyvtárat is tudná működtetni” – húzta alá. 

A könyvtáraknak lépést kell tartaniuk a korral – hangsúlyozza Csüdör Katalin. Ma már nem csendes olvasóhelyek, hanem előadások, tanfolyamok, kézműves foglalkozások és klubok is zajlanak bennük, ugyanakkor: internet-hozzáférést, számítógépet és adatbázisokat is kínálnak. Emellett természetesen vonzó olvasnivalót biztosítanak a beiratkozottaknak. Az olvasás népszerűsítésére olvasóköröket hoztak létre Szentkatolnán és Gelencén.

FOTÓ: FARKAS ORSOLYA 

Ezenkívül a megyei könyvtár idén csatlakozott a Petőfi Kulturális Program által meghirdetett, a Jókai 200 emlékév részeként elindult POKET-Jókai programhoz, amelynek célja, hogy a klasszikus szerző életművét új, közösségi formában hozzák közel minden generációhoz. „Öt hónap alatt öt Jókai-kötetet fogunk elolvasni. Falvakon is ugyanúgy olvasnak, mint városon, csak meg kell tudni találni és szólítani azt a közösséget. Az olvasás vonzóbbá tételének kulcsa az elérhetősége, a közösségi élmény és a helyi igényekre szabott tartalmak hangsúlyozása” – fejtette ki a szakember.