Szerelem és alkotás
2026. február 11., szerda
Van úgy, hogy a szerelem megihleti az alkotót és ebből születik az alkotás.
Van úgy, hogy a szerelem annyira mély, hogy az alkotó egész életét gazdagabbá teszi.
És van úgy, hogy a szerelem annyira mély és inspiráló, hogy mindkét alkotó életére döntően hat.
Ovidius két erotikus tankölteménye, A szerelem művészete és A szerelem orvosságai a gyöngéd érzelmek világába csalogatja olvasóit. Könnyeden, játszva tanít rá, hogyan keltsünk vonzalmat a másik nemben. Hogyan ismerkedjünk? Milyen ajándékkal kedveskedjünk a kiszemelt szépségnek? Hogyan magyarázzuk el neki áhított célunkat? Hogyan viselkedjen a leány, hogy ne lássék se mohónak se mulyának? Hogyan szeressen a hosszú combú, hogy a rövid? Hogyan a karcsú derekú, hogy a szép arcú? – Majd fanyar iróniával azt is elmagyarázza: Hogyan fordítsuk el magunkról a vágyó tekinteteket, hogyan szabaduljunk megunt szerelmünktől. – S miközben elbűvölő szellemességgel tanít, megcsillogtatja az aranykori római költészet egész pompáját.
Ebben a játékos-boldog ovidiusi világban teljesen otthon érezte magát Pablo Picasso, a nagy 20. századi festő. Öregkorában készített könnyed, antik szépségű erotikus rajzainak sorozata latin temperamentumáról, túláradó életszeretetéről tanúskodik. Szeretnénk, ha könyvünk olvasói úgy éreznék: a mű, amelyben gyönyörködnek, a két művésznek – bár kétezer év választja el őket – közös alkotása.
Blaise Pascal: Írások a szerelem szenvedélyéről, a geometriai gondolkodásról és a kegyelemről
Pascaltól gondolkodásának alapvető szándékait elsősorban azok a kisebb írások jelenítik meg, amelyek ebben a könyvben jelennek meg először magyarul. Ezek az írások segítséget adnak a Gondolatok mélyebb megértéséhez, és eloszlatják azt a téves nézetet, mely szerint a pascali felfogás megreked a 17. században oly divatos moralisták és aforizmaszerzők színvonalán. A Mémorial, A geometriai gondolkodásról, a most új fordításban közölt Beszélgetés de Saci úrral, az Írások a kegyelemről mellett közreadjuk fennmaradt leveleit és a szerelem szenvedélyéről szóló, ámbár vitatott eredetiségű tanulmányát is.
André Salmon: Modigliani szenvedélyes élete
Amadeo Modigliani a modern európai művészet egyik legnagyobb festője. Livornóban született. Olaszországból Párizsba ment. Sorsa talán az utolsó romantikus tragédia, írta róla Jean Cassou. Rövid, megrendítő életében egyedülálló művészetet teremtett, jóllehet az ő festészete is beilleszkedik a kor forrongó művészetébe. A nagy kubista művészek – Picasso, Juan Gris, Lipchitz, Zadkine – kortársa. André Salmon Modigliani e „romantikus tragédiáját" írja meg regényében, s egyúttal érdekes képet rajzol a század eleji Párizs művészvilágáról, a Mont-parnasse avantgardista nemzedékéről, amelynek ő maga is nevezetes alakja volt, mint Modigliani közvetlen barátja és életének szemtanúja.
Elzbieta Ettinger: Hannah Arend – Martin Heidegger Egy kapcsolat története
Hannah Arendt és Martin Heidegger között 1924-ben, első találkozásuk után szövődött szerelmi kapcsolat. A szerző a nyilvánosság előtt még ismeretlen források, Arendt és Heidegger levelezésének birtokában elsőként mutatja be ezt az egyedülálló, ellentmondásos, mindkét fél számára egzisztenciálisan is jelentős kapcsolatot, amely bár magában hordozta a „kiúttalan” szerelem tragédiáját, mégis egy életen át tartott.
#könyvtárikihívás
