Itt vagy: » Könyvajánló » A hét gyerekkönyve » Timo Parvela: Miú és Vau

Timo Parvela: Miú és Vau

2025. május 21., szerda

Forrás: hintafa.blog.hu

Ajánlott életkor: 4-6

Miú és Vau a domb tetején együtt éldegélnek egy világkoskékre festett házban. Miú egy szeretnivaló álmodozó, rendkívül magabiztos, mélyérzésű, ugyanakkor kissé önző, lusta, szeszélyes, könnyen megsértődő, időnként hisztis macska, akinek a fejéből a legellenállhatatlanabb ötletek pattannak ki. Vau pedig egy munkamániás ezermester, báránytürelmmel, erős önkontrollal, végtelen kitartással és empátiával rendelkező kutya.  Imádnivaló mindkettő. Egymás ellentétei és kiegészítői. A legjobb barátok. Egymás ellentétei és kiegészítői. Szeretik és idegesítik egymást, néha összevesznek és jó sokáig nem szólnak egymáshoz, máskor meg tűzön-vízen keresztül támogatják egymást. 

Csupa hétköznapi dolgot művelnek: csalódnak, játszanak, énekelnek, elmélkednek, kirándulnak, paradicsomcsatát vívnak, megpróbálnak elbiciklizni a Holdra. Mégis Timo Parvela úgy tud mesélni ezekről a csip-csup ügyekről, hogy  a legjelentéktelenebb epizód is vicces és mélyen tanulságos. A gyerekek számára is érhető, gördülékeny a nyelvezete, frappánsak a történetek és a párbeszédek. A fejezetek viszonylag rövidek így már a kisebb óvodások is élvezettel hallgatják. Mondja ezt a tapasztalat.

És miért szeretem őket ennyire? Mert ők mi vagyunk. Történeteikben a mi (és a Ti) háztartásunk hangjai csendülnek fel. A félreértésekkel, összezörrenésekkel tarkított hétköznapjaink, amikor felpaprikázott hangulatban megsértődünk egy rosszul, vagy rosszkor kicsúszott mondaton, amit máskor észre sem vennénk. Meg persze azokat a páratlan félreértéseket sem felejthetjük, amikor mi azt hittük, hogy ő tudja, amiről mi bizonyosak voltunk, hogy nyilvánvaló kell legyen számára. Vagy amikor éppen egymásnak vetett háttal, karöltve küzdünk, véd és dacszövetséget kötve minden és mindenki ellen, aki apró várunk falait ostromolja. No meg persze itt  vannak még a vidám, könnyed napok, amikor könnyesre röhögjük magunkat egy olyan poénon, amit csak mi értünk, senki más. És végül, de nem utolsó sorban, amikor olyat tesz, amiről sosem hittük, hogy megteszi a kedvünkért, de közben mégis sikerült. Mindezt úgy, hogy számára gyakorlatilag ez egyet jelent a saját árnyéka átlépésével. Na de a kedvünkért azért mégis valahogy összejött. Csak azért, hogy kiderüljön, mégis csak így illik össze a kis családi puzzle. Akkor is, ha megeszed az utolsót a legpirosabb almát, amit tízóraira tettem félre. 

Miú és Vau történetei a Kolibri Kiadónál jelentek meg, a kötet fordításban Kovács Ottilia remekelt. 

A legjobban az tetszett, ahogyan kacag a gyerekem egy-egy fejezet közben, miközben én is alig bírom tovább olvasni, annyira ráz a röhögés, bár néha csak az önirónia okán. De most őszintén nem jobb, ha egy problémát megpróbálunk kicsit kívülről, esetleg a fonákjáról nézni, hogy mulathassunk ahogy ráismerünk botlásainkra, bénázásainkra?!

Online katalógus