Történetek szabad nőkről
2026. március 9., hétfő

Manal Al-Sharif: Merj vezetni! - Egy szaúdi nő harca az egyenlőségért a férfiak királyságában
Manal Al-Sharif Mekkában nőtt fel egy taxisofőr lányaként, rendszeres testi és lelki fenyítéseknek kitéve. Kamaszként vallási fanatikus volt: puritán módon élt, a társadalmi elvárásoknak megfelelően leleplezte nővére titkos beszélgetéseit egy ismeretlen férfival, öccse popzenei kazettáit elégette a sütőben, mert azok a szaúdi kultúrában tiltottnak minősülnek. Édesanyja elszántan küzdött azért, hogy lánya tanulhasson, és ennek hatására Manal értékrendje fokozatosan átalakult. A húszas éveiben már információbiztonsági szakértőként dolgozott, naponta került hátrányos helyzetbe női mivolta miatt: nem bérelhetett lakást férfi gyám nélkül, gyakran könnyűvérűnek bélyegezték, és bár volt saját autója, nem vezethette.
Manal mozgalmat indított Women2Drive néven, hogy a nők is szabadon vezethessenek, és ezáltal függetlenségre tegyenek szert. Bátor tettéért bebörtönözték, kezdeményezésével mégis jelentős eredményeket ért el. A Merj vezetni! egy nőjogi harcos bensőséges vallomása, betekintést nyújt a szaúdi nők megaláztatásokkal teli mindennapjaiba, és azokról a küzdelmekről szól, amelyekkel akkor szembesülünk, ha kezünkbe merjük ragadni saját sorsunk irányítását.

Alba Donati: Könyvesbolt Toszkánában
Amióta megnyitottam a könyvesboltot, nincs olyan beszélgetés, amelyben fel ne merülne a kérdés: „Hogyan jutott eszébe az az ötlet, hogy könyvesboltot nyisson egy száznyolcvan lakosú, eldugott falucskában?”
Alba Donati olaszországi könyvkiadóként mozgalmas életet élt – élvezte a nyüzsgést, a neves nemzetközi szerzők társaságát, mégis készen állt a változtatásra. Egy nap úgy döntött, visszatér Lucignanába, szülőfalujába a toszkán hegyekben, és nyit egy kis könyvesboltot. Nem tűnt valószínűnek, hogy Alba boltja sikeres lesz, mégis hamarosan elterjedt a híre nemcsak a környékbeli könyvbarátok között, de szerte Olaszországban. Miután túlélt egy tűzesetet és egy világjárványt, népszerűsége nőttön-nőtt. Elkötelezett olvasók érkeznek távoli vidékekről nézelődni, meginni egy csésze teát abban a biztos tudatban, hogy Alba megtalálja a számukra legmegfelelőbb olvasmányt. A naplóbejegyzések formájában megírt, inspiráló történet az olvasást, az olvasókat és a könyveseket ünnepli – az irodalmi világ meg nem énekelt hőseit.
Alba Donati költő, könyves szakember az olasz könyvkiadásban dolgozott a legjelentősebb nemzetközi szerzőkkel együttműködésben, mielőtt hazaköltözött Lucignanába, hogy nyisson egy kis könyvesboltot. A Könyvesbolt Toszkánában az első prózakötete.

A nők ősidők óta a művészek kedvelt témái, de művészként nem becsülik meg őket kellőképpen. Bár manapság már nem kell névtelenül vagy férfi álnéven alkotniuk, de még 1989-ben is utcára kellett vonulnia a Guerrilla Girls csoportnak New Yorkban, hogy föltegye a kérdést: „Nők csak meztelenül kerülhetnek be a Met. Museumba”?
Flavia Frigeri több mint ötven kiemelkedő nőművész életét és művészetét mutatja be, akik a 16. századtól napjainkig a legváltozatosabb művészeti ágakban tevékenykedtek. A válogatásban olyan művészek szerepelnek, mint Artemisia Gentileschi, George O'Keeffe és Louise Bourgeois.
A művészportrékat kronológia követi, amely lenyűgöző képet tár az olvasó elé a nők eredményeiről. A kislexikon a szakkifejezések magyarázatával, az irodalomjegyzék pedig további olvasnivaló szolgál. A kötetet névmutató zárja.
85 színes képpel
Dr. Flavia Frigeri művészettörténész és kurátor, jelenleg a londoni University College művészettörténet tanszékén tanít. Előtte a Tate Modern kurátoraként tevékenykedett: kiállításokat rendezett, továbbá a szerzeményezés és az állandó kiállítások tartoztak hozzá.
