Utazásról szóló könyvek
2026. június 24., szerda
 |
Albert Ildikó: Az utazás divatja
Kedvtelésből utazni annyi, mint a világot saját tarsolyba gyűjtögetni, mialatt a világ végtelen tere befogadhatóvá, pillanatnyi látványsorozattá zsugorodik. Élhetünk azzal a jogtalanul optimista feltételezéssel, hogy az emberek elsősorban azért utaznak, mert kíváncsiak a világra, de az is lehet, hogy önmagukra: hogyan szembesülnek az „ismeretlennel”, mit tudnak róla, mit fogadnak be a látottakból, mit építenek be szellemükbe, életmódjukba… másod-és sokadsorban pedig azért, mert pénzük van rá és divatos státusszimbólum. Ki-ki válogathat kedvére, hová sorolja be magát, s e könyvben talál példát (példaképet) jó néhányat, anélkül, hogy írója esetleírásokba bonyolodna. A szerző- utazás és íras közben egyaránt- mindvégig megőrzi szubjektivitását, miközben derűs könnyedséggel átengedi tapasztalatait, élményeit a pszichológus látószögének szűrőjén is. (Kozma Mária)
 |
Krebsz János: Csángóföldi utazás
A szerző, aki közel másfél évtizedig oktatott vendégtanárként a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszékén, különös nyitottsággal és érzékenységgel fordult a csángók világa felé, s másokkal ellentétben, akiket elsősorban a hagyomány, a néprajz, a történelem oldaláról közelítették meg e tudományosan is sokat vitatott témát, a csángóföld jelenének valóságát, emberi viszonyait és sajátos adottságait veszi számba. A csángóföldi riportokból szerkesztett könyvet szerencsésen egészíti ki Ádám Gyula fotóművész fotóriportja.
 |
Barbara Somers, Ian Gordon-Brown: A gyógyító utazás
Barbara Somers és Ian Gordon-Brown varázslatos természetességgel vezet be bennünket a tudattalan birodalmába, így meg sem lepődünk azon, hogy mire a könyv végére érünk, egészen otthonosan kezdünk mozogni egy olyan terepen, amelyre alig lehet racionális rálátásunk. Igazi utazásélményünk van – a szerzők személyében zseniális kísérőkkel. Ők ugyanis a személyiség tudattalan világát tökéletes szakmai biztonsággal kezelő, rutinos pszichoterapeuták. Ez a könyv érdekes ötvözete jól ismert pszichológiai elméleti ismereteknek és a gyakorlati munka során szerzett, nagyon személyes szakmai tapasztalatoknak. A szerzők kicsit meseszerűen, néha misztikusan közelítenek egy-egy személyiségréteghez, de a „kulcsaik” végül megnyitják a legjobban zárt ajtókat is, és az olvasó bejuthat a személyiség legtávolabbi, számára teljesen ismeretlen kamrájába vagy éppen toronyszobájába. Nagyon pontosan és szinte magával a terápiás folyamattal vetekedően képesek a könyvükben bemutatni a lelki valóság végtelen gazdagságát, esendő sérülékenységét és egészséges kibontakozásának nehéz, de ellenállhatatlan sodrású folyamatát.
